Az első szabadnapom, ami rögtön hajnali keléssel indult, mert szerdán (azaz ma... öööö, érdekes ez az ugrabugra az időrendben) megyek a SOTE-ra a hyperprolaktinémiámmal kontrollra, így előtte vérvételre kellett szokás szerint mennem. Persze nem is a SOTE lett volna, ha nem támadt volna kavarodás, fél órát rohangáltam fel-alá, mire hajlandóak voltak levenni a vért. Néznek TSH-t, arra kíváncsi leszek, mert azt a nyáron, az első K. dokis randi előtt nézettem, és 2 fölött volt, így újra meg kellett emelnem az Euthyrox adagját. Azóta nem néztük a tsh-t, így ez lesz az első kontroll az emelt adaggal. A prolaktin felől viszont nincs kétségem, egész nyáron, és sajnos azóta is képtelen voltam normálisan szedni a gyógyszert, annyira rosszul voltam tőle. A prolaktinszintem viszont lényegében nem volt rosszabb a nyári leletemen, mint a maximális adag gyógyszer mellett is szokott, ismét bebizonyosodni látszott, hogy a gyógyszeradagtól (minimális vagy maximális) viszonylag függetlenül alakul... Most tehát jó eredményt nem várok, bár azért kicsit kíváncsi leszek.
A nap fő attrakciója azonban nyilván nem ez volt, hanem a stimu kezdete. Ismét hasbaszúrtam magam, tegnap még csak Suprefact-tal. Hát, az ampullával és a biankó fecskendővel való légtelenítési cécó elsőre jó nagy bénázásba torkollt, de csak összehoztam a dolgot. Így végül nagy örömmel döfhettem. :) Hát igen, ez nem igazán nekem való mulatság, a masszív tűfóbiámmal, de ha ez kell, akkor ez kell.
Más hétfőn nem nagyon történt, a napi jelentések azt hiszem többnyire már csak rövid szösszenetek lesznek mindaddig, amíg valóban érdekessé nem kezd válni a dolog, és fel nem pörögnek az események. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése