Hát, a szombati nap majdnem fehér lett, ahogy zuhogott a hó, épp csak nem volt elég hideg hozzá, hogy meg is maradjon. A cím azért marad, ez volt az idei első hóesés, amit láttam.
A nap egyébként tevékenyen telt, takarítottunk, ágyat húztunk, függönyt cseréltünk, mostunk, átrámoltam a fürdőszobát, egyszóval gyakorlatilag egész nap pörögtem. Úgy voltam vele, hogy még most igyekszem megcsinálni minden olyasmit, amihez hajolgatni - emelgetni kell, mert a punkció utántól már nem akarok semmi ilyesmit.
Na, hát ezzel a "gályázással" el is ment a nap, mást nem is nagyon tudok mesélni róla, de még igazából fotót sem tudok hozni. Talán azt kellett volna lekapni, amikor a fürdőszobapolcokról minden kis vicik-vacak szanaszét volt pakolva. :)
Ami a stimut illeti, az szerencsésen véget ért, szombat délután már csak a Clexane-t adtam, Gonal már nem ment. Este fél 10-kor pedig beadtam a tüszőrepesztőt, remélhetőleg ezzel végképp megpecsételve a sorsunkat. :)
Az egészségi állapotom egyébként szépen alakul, emlékeim szerint a szombati nap volt az első , amikor úgy ébredtem, hogy nem fájt a torkom. Ennyi idő kellett a Doxycyclin-nek, hogy kifejtse hatását, de még óriási szerencse, hogy egyébként is kellett szednem, hiszen egyben légúti megbetegedésekre is jó.
A szombat ennyiben nagyjából ki is merült, már csak egy napot kellett átvészelni a punkcióig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése