Most is még "visszafelé" írok, azaz következik a keddi, második stimulált nap összefoglalója.
Halmozom az élvezeteket: újabb korán kelés, újabb vérvétel, ezúttal már a punkciós altatás miatt. Reggel tehát a nappal kelek, átzötyögök a városon, mert a házidokim teljesen észszerű módon még mindig a legelső albérletem közelében, a város túlsó végén van...
Bejutván a szúrásra, lehidalok a 3 cső láttán - ebből baj lesz... Elhaló hangon a nővért is figyelmeztetem, de ő már régi motoros. Ügyesen felveszi onnan a fonalat, hogy mihez is kell a vérkép és az EKG-beutaló, és a lombik költségeiről kezd faggatni, mivel úgy tűnik a lánya is kénytelen lesz elindulni ezen a rögös úton.
Innentől beindul bennem a hülye küldetéstudat, és a vérvételre immár rá se rántva belelendülök a témába. Kérdezem, hogy mi a gond, a PCOS-t megnevező válasz hallatán bólogatok, igen, az sajnos tényleg szintén kemény ellenség, bár hála az égnek ezt az egyet csak másodkézből tudom. A nővér beavat a legnagyobb félelmébe is: a lánya alig szokott menstruálni, márpedig ciklus nélkül nincs méhnyálkahártya, akkor meg mibe ültetik be az embriót (emígyen az ő levezetése)? Gyorsan megnyugtatom, hogy az előkészítésnek részét képezi a méhnyálkahártya-"növesztés" is, de megosztom vele a gránátalma titkát és saját tapasztalat alapján az adagolását is. Végül a teljes megnyugtatására idézem a kaális nővért, aki anno az én parázásom hallatán tette fel nekem ezt a találós kérdést: "Na és mi a helyzet a méhenkívülivel? Ott mégis mibe ágyazódik be?" A nővér kerek szemet mereszt rám, és látom az arcán, ahogy virtuálisan a homlokára csap, mint anno én is: basszus, hogy ez nekem nem jutott az eszembe! :)
Ezzel a napi jótéteményem teljesítve is van, kicsücsennek a váróba, hogy ha megérkezik a doki, aláírja az EKG-s beutalómat, és elhúzhassak a rendelőintézetbe. Ez pár perccel később meg is történik, de amikor az asszisztens a kezembe adja a papírt, de egy perc múlva még egyszer visszakéri, majd oké, stimmel-t motyogva visszaadja. Mákomra, mert így én is megnézem végre, elsőre kapásból elraktam volna. Nem EKG-ra, hanem mellkas röntgenre szól. De jó, hogy ez nem a rendelőintézetben derült ki! A kavarodás tisztázása után átnyargalok az EKG-ra. Meglepetés nincs, a szívem legalább jól működik. Az egyetlen "vicces" momentum az, amikor a nővérke megkérdi, hogy rendben van-e a vérnyomásom. Elmagyarázom, hogy alapból is alacsonyka, erre még rátesz egy lapáttal a Norprolac. Tisztázzuk, hogy mi az és miért kell, és miért nem lehet helyette más, majd végül rákérdez, oké, és mennyi a vérnyomásom, mondjuk 100/50? Oké, mondjuk annyi. (Jó, eddig tényleg nem érdekes ez a momentum :D). Távozáskor rápillantok a leletemre, hát rá van írva, hogy vérnyomás 100/50. Anyám, a kardiológián a páciens bemondása alapján adnak ki leletet a vérnyomás értékével!!! Ez mekkora már! Legközelebb inkább a vérvételt is így csináltatom, esküszöm! :D
A kötelező orvosi körök lefutása után plázázok kicsit, elvégre lassan jön a jesszuska, és napközben mégiscsak kisebb a tömeg...
Aztán délután haza, még teszek-veszek, és már itt is a szuri-time! Fincsi! :) Ezúttal már kétfogásos a menü, a Suprefact mellé társul az első Gonal is. Utóbbit a Suprefacthoz képest már kifejezetten szeretm is, sokkal egyszerűbb, nem kell annyit szerencsétlenkedni a fecskendő légtelenítésével. Végül persze a Suprefact esetében is rájövök a dolog nyitjára, így sikerül duplán is hasbaszúrni magam.
A nagy traumáért persze kompenzálni kell gyermeki lelkemet, így elindítom a gránátalma-kúrát is, az első adagot valódi gyümölcs formájában fogyasztom el, desszertként, a két "leves" után. :)
Hát, ez a nap is eltelt, túl vagyok rajta. :)
Szia! Azt szeretném megkérdezni, hogy a gránátalma adagolást leírnád? Vagy itt megtalálható valahol a blogodon? Mi is épp a lombik előtt vagyunk.
VálaszTörlésKöszi! Kitti
Szia Kitti!
TörlésHűha, de ismerős a neved! Tutira van valami kapcsolat kettőnk között! Jajj, majd kitalálom, de biztos vagyok benne.
Nade a kérdésedre a válasz: 2014. november - A gránátalma dícsérete ,majd az azt követő TRanszfer, avagy igyátok azt a gránátalmát! bejegyzések fognak segíteni. Három dolgot azonban szeretnék hozzáfűzni:
1, A mennyiségeket én az üveges 100%-os gyümölcslevelkre értettem, nem a dobozosokra, amikben 20-25% csak a gyümölcstartalom.
2, Az adagolás, amit én is olvastam, nem erre a célra vonatkozott, hanem az egyéb egészségügyi előnyök eléréséhez javasolták. A méhnyálkahártya "hízlalás" ideális adagolását én kísérleteztem ki, de ezt úgy értem, hogy saját magamnak. Másnál könnyen lehet, hogy más mennyiség kell hasonló hatás eléréséhez. És én is túlzásba estem vele anno, kb. 14 mm-es lett a bélés, és hidd el nekem, az aztán marha nehezen jött le utána, 3 hétig menstruáltam...
3, De legfőképp: hacsak nem bizonyosodott már be, hogy gond lehet nálad a méhnyálkahártya vastagsággal, a saját érdekedben ne nagyon akarj rásegíteni a gránátalmával! Növényi ösztrogén van benne, és a stimuban is nagyrészt azt fogsz kapni. Könnyen belekavarhatsz a dokid szépen felépített tervébe, és nagyobb bajt okozhatsz, mintha nem is ittál volna gránátalmát! Csak óvatosan, a gyógynövények ugyanolyan elven működnek, mint a gyógyszerek, az általános felfogás, hogy "Egy kis gyógynövénnyel felturbózom a szervezetemet!" nagyon hibás nézet. (Bocs, nem okoskodni akarok, saját és mások kárán tanultam ezt meg).
Sok sikert Neked is majd, remélem elsőre sikerülni fog!
Szia! Köszönöm! Pont ahhoz a bejegyzésedhez írtam a 10 millió-szeres nap időpontját. Lehet, hogy innen ismerős a nevem.
TörlésA gránátalmát nem a nyálkahártya vastagításra kellene innom, mert szerintem az elég vastag szokott lenni, de az egyéb élettani hatása nem árthat. Lehet, hogy nem levet iszok, hanem eszem a gyümölcsöt. Ártani csak nem fog!?
További szép napot!!!!!