...............................................................

...............................................................
...............................................................

2015. december 12., szombat

ET+9 : Fuss el véle!

Itt a vége...

Igen hölgyek, itt a vége, megjött. Konkrétan ET+9-en, 12. dpo-n, napi 3 x 2 Utrogestan mellett egész egyszerűen megjött.

Erre már nem tudok mit mondani, egyszerűen nem értem. Késő délelőtt elkezdtem pecsételni. Már akkor tudtam, hogy mi újság, zokogva hívtam fel Őt. Vígasztalt, de tudtuk mindketten, hogy nálam ilyen esetben már nincs visszaút. Aztán délután mégis próbáltam nyugtatni magam. Vannak azok az elméletek, hogy a szervezet emlékszik, mikor kellene menstruálnia, és produkál némi vérzést. De ha az csak maszatolás, nincs élénkpiros, folyós vér, és az egész max. 2 napig tart, akkor hurrá, mégis terhes az ember. Vagy esetleg beágyazódásos vérzés? Keresgéltem a fertilityfriend-en a lombikos terhes hőgörbék között olyanokat, ahol beágyazódási vérzés volt. Igen ám, de max. a 10-11. dpo-n kezdődött/volt nekik, nem a 12.-en. Na jó, picit le vagyok maradva. De ez nem egy-két csepp, lényegesen több. Persze ember legyen a talpán, aki pontosan meg tudja állapítani a (már bocsánat) napi háromszori Utrogestan mellett ürülő trutyi közöpette... De akkor is, ez többnek tűnik annál. Esetleg a véralvadásgátló miatt erősebb ez annál, mint amilyennek gondolom egy ilyen vérzésnek lenni kellene? Mire ezzel az elmélettel mégiscsak kezdtem volna megnyugtatni magam, megjelent a szép piros vér is...

Tehát megjött, a 12. dpo-n, progipótlás mellett, holott természetes ciklusban is meg szokott lenni legalább a 12 napos luteális fázis, még a legrövidebb ciklusokban is. Egyébként mostanában ezzel is volt bajom, a májusi FET transzfer óta 21-23 naposra állt be a ciklusom. Az igaz, hogy világ életemben rövidebb ciklusaim voltak, és még a legmagasabb prolaktinszint mellett is (ami pedig erősen nyújtja a ciklust) az utóbbi 5-6 évben maximum 29 napos volt, nagy átlagban azonban 25 nap körül mozog, időnként 23-24 napossal megtűzdelve. Eddig ugyanis ilyen rövidebb ciklusaim sormintaszerűen voltak csak: a hosszabb, 27-29 naposok után jött egy-egy rövid (vagy fordítva), és így tartottam az átlagot. Olyan korábban még sosem volt, hogy egymás után 4-5 ilyen rövid ciklusom legyen, csak most, május után.

Őszintén szólva emiatt is aggódtam már korábban is: lehet, hogy a menopauza kerülget? Anyukám 38 évesen kezdte - emlékeim szerint pont úgy, hogy a ciklusai rövidültek, miközben maga a vérzés egyre jobban elhúzódott, míg végül lassan már körköresen menstruált-, és a SOTE-s endokrinológusom szerint a menopauza kezdete anyáról lányára jó eséllyel +/- 2 éves eltéréssel örökítődik. Most már elárulhatom, hogy egyébként a 35-öt töltöttem májusban, most már közelebb vagyok a bűvös 36-hoz, azaz a 38-2 évhez... Lassan egy éve lesz már, hogy utoljára nézettem az amh-t (januárban, mielőtt Krizsához átmentem volna, az első randira vittem neki a leletet), és bár még nem volt rossz, de jelentősen csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Lehet azóta máris gáz lett? Olvastam egy blogon valakiről (és ő is fiatal volt), hogy az első stimu után kb. egy évvel csináltak egy újat, és egyszerűen nem lett egyetlen tüszője sem, mert addigra kimerült a petefészke...
Jó, nem idegelem magam ezzel, legfeljebb majd megnézetem újra.

De a lényeg: egyszerűen nem értem, sem azt, hogy mi a fene történt, sem azt, hogy mit lehetne még tenni. Remélem a dokinak lesz ötlete, mert én már igazán mindent megtettem.

Az egyetlen jó hír ugyanis az, hogy egyelőre úgy fest, megyünk tovább a fagyibabákkal, mégsem ez lesz az utolsó lombikom. De azt csak akkor, ha rájövünk, hogy mi lehet a baj, mert sem idegileg, sem macerában (főleg a munkahelyemen), sem anyagilag nem lehet ezt már így tovább bírni. Semmi értelme eleve vesztes helyzetbe visszapakolgatni azokat az embriókat. Muszáj lesz valamit kitalálni.
De az nem most lesz. Bár lehet dög módon annyit megjátszom majd, hogy mégiscsak elmegyek vérvételre kedden, mert ha leveszik a vért, megvárhatom az eredményt, amit kötelezően a dokinak kell közölnie, így beszélhetnék vele, hogy most mi legyen... Meglátjuk, hogy lesz.

Egyébként elvagyok, attól eltekintve, hogy a világ genetikai hulladékának érzem magam, hiszen rajtam kívül mindenkinek sikerül előbb-utóbb. Bocsánat, nem akarok senkit megsérteni, de sikerül azoknak, akik évente jó, ha kétszer menstruálnak, sikerül az enyhén szólva moletteknek (mondom, no offense, de ha azért kövér, mert bármit csinál, képtelen lefogyni, akkor egyértelmű, hogy beteg; ha meg csak lustaságból nem fogy le - kétlem, hogy túl sok esetben lenne erről szó - akkor mondjuk no komment, habár szíve joga, és ebben az esetben is csak azzal van a bajom, hogy akkor mi a tökömnek csesztetik az egészséges életmóddal az embert, miközben a duciknak meg sikerül teherbe esniük), sikerül annak, akinek egy petefészke van, vagy fél lába, vagy kampókeze, vagy mittudomén, előbb-utóbb mindenkinek sikerül, csak én vagyok ilyen szerencsétlen! Na jó, dehogyis csak én, tudom jól, de most egy kicsit igenis elmerülök az önsajnálatban! Tudom jól, hogy csodák márpedig vannak, csak az a baj, hogy mindig csak másokkal történnek meg. És én már annyira unom a szívfacsaró sztorikat, hogy mennyi küzdelem és milyen kilátástalan helyzet után kinek hogy jött össze, hogy azt el nem tudom mondani. Közben meg hallgatom az alattunk lakó "anyukát", amint már kb. 28 hónapja kiabál az ugyanilyen idős kisfiával, aki mostanra maga is idegbeteg lett, olyannyira, hogy ketten közös erővel kergetnek az őrületbe, és legszívesebben lemennék, becsengetnék, és a csaj képébe ordítanám, hogy Te bezzeg tudtál szaporodni mi, de minek???

Egyszóval nem vagyok túl kisimult most, de biztosan ezen is túl leszek majd. Jövök majd még, ha lesz valami újság.
Köszönöm, hogy most is szorítottatok értem!

13 megjegyzés:

  1. Szia

    Nem hiszem hogy kimerülőfélben lenne a petefészked, ne butáskodj, akkor nem lett volna ennyi szépséges tüsződ, ilyeneken ne is agyalj. Egyszerűen ez most nem sikerült, tessék elengedni és továbblépni. Szerencsés vagy, mert ott vannak a fagyi babócák. Előbb-utóbb neked is sikerülni fog, még ha nincs is kampó kezed vagy fél lábad. Tudom nagyon igazságtalan az élet, de én úgy hiszem, majd kárpótolva leszünk valamikor :) Kitartás

    VálaszTörlés
  2. Nagyon sajnálom, annyit gondoltam Rád! Sok erőt kívánok és ne add fel, sikerülni fog hamarosan!!! Tényleg sokszor nagyon furcsa az élet, de a Ti kis csodátok is biztosan megérkezik!

    VálaszTörlés
  3. Szia! Nincsenek szavak...annyira drukkoltam Neked! Tudom, hogy el vagy most keseredve, de mi (leendő Anyák) SOHA nem adjuk fel! A fagyik egy mosolygós, vidám és uborkamániás Anyucira várnak... Hatalmas, virtuális vigasz-ölelés....

    VálaszTörlés
  4. Nagyon sajnálom és bár közel sem jártam még csak hasonló cipőben sem, maximálisan átérzem minden gondolatodat és érzésedet. Az önsajnálat pedig szerintem igenis jó, nekem segített, jó volt üvölteni bele a világba és egy kicsit meghalni legbelül, mert csak így tudtam újra felépíteni magamat és újból nekiindulni a dolgoknak.

    Örülök, hogy ez mégsem az utolsó nekifutás! Kitartás és fel a fejjel! Továbbra is szorítok!

    VálaszTörlés
  5. Jó, azért pl. nekem csak donorpetesejttel sikerült.
    Szerintem sem lehet még kimerülőfélben a petefészked, nekem 5 tüszőm lett napi 450 Gonal mellett.
    Szerintem megint túl sok petesejtet csináltak neked. De simán lehet hogy jobban be fog jönni a FET (nekem is azo jött be 2x is) a stimu nagyon megviseli néhányunk szervezetét.

    VálaszTörlés
  6. En is sajnalom! De mindenkeppen nezzetek utana miert jon meg utro mellett raadasul ilyen hamar...

    VálaszTörlés
  7. Én is nagyon gondoltam Rád!! Igenis kell az önsajnálat, sírj, egyél csokit vagy valami nagyon finomat, gyászolj. Nem hinnem, hogy rosszat tennél ezzel.
    Mindenesetre kíváncsi vagyok mit mond a doki.

    VálaszTörlés
  8. :( :( :( Nekem is mindig DPO12-ön jött meg Utro vagy Crinone mellett. Az utolsó két lombikomnál kaptam Agolutint a Crinone mellé és így csak 2 nappal az abbahagyásuk után jött meg. Abszolút egyetértek veled abban, hogy mindenkinek összejön( nálunk ugyebár a Kistesó), csak nekünk nem.. Én pl. nem értem hogy tudnak egyesek 19 napos ciklusokkal simán teherbe esni úgy hogy azt sem tudják mi a folsav...Ja, és hogy miért termékeny az, aki ordít vagy sírni hagyja a gyerekét és nyűg neki minden egyes gyerekkel eltöltött perc, na hát azt látod még úgy sem értem. Az élet igazságtalan...
    Szerintem még nincs kimerülőben a petefészked, mert sok embriód lett, de az tény, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg..Szóval hajrá!!!

    VálaszTörlés
  9. Ó, neeeee.... Nagyon-nagyon sajnálom :((( Nem is tudok semmit sem írni...

    VálaszTörlés
  10. :-( annyira drukkoltam pedig. Bocsánat, ha volt szó róla, de immonológiai vizsgálatot csináltak Nálad?

    VálaszTörlés
  11. Szia!

    Először csak a prolaktin miatt olvastalak a ciklus.hu-n, de aztán itt ragadtam.Nagyon szurkoltam, hogy sikerüljön a lombik, és átéreztem a csalódottságodat.
    Mi újság veled?

    VálaszTörlés