Tragikomédia - következő jelenet

Nem, Hölgyek, tényleg a jó Istenke sem akarja, hogy engem a doktornő (legalábbis egyhamar) kezeljen az egyelőre még csak nyomozati fázisban lévő progeszteronhiányommal. :)

Ma mentem volna a vérvételre. Meggyőztem magam, hogy a hőgörbémben az a cikkcakk tényleg csak a Gynatren hatása (és valóban, a ma reggeli méréssel már a Fertilityfriend is szépen behúzta nekem az előző vasárnapot ovulációnak, amit az egyéb jelek alapján tudok, hogy stimmel is), este szépen elkezdtem összeszedni magam, hogy akkor reggel 6-kor el tudjak indulni, erre... Erre kiderült, hogy a vérvételi vizsgálatkérő lapot egész egyszerűen bent felejtettem a munkahelyemen! :D
Igen, a múltkor, amikor még a ciklus eleji vérvétel lelete miatt telefonálgatnom kellett a laborba, bevittem, mert azon voltak rajta a labor adatai, és bent is hagytam az asztalomon. Mindez persze vasárnap este 8-kor derült ki. :D
Próbáltam sebtiben keresni valami alkalmas magánvérvételi helyet, de az, ahová régebben jártam (a lakástól kb. 800 m-nyire volt mindössze), és ahová mindig lehetett menni előzetes időpontfoglalás nélkül is, úgy tűnik, hogy megszűnt időközben, legalábbis már nem szerepel a Centrumlab honlapján. Másikat nem találtam, mármint olyat, ami legalább nagyjából útba is esett volna és tudtam volna még időpontot foglalni online, időpont nélkül meg nem mertem odaállítani sehová. Persze ez lehet hülyeség, de blindre nem akartam magam szívatni egy reggel 6-os indulással, mert ahhoz a szokottnál kb. 1,5 órával kell korábban kelnem, és bizony az alaposan megemelt adagú Norprolactól olyan korán többnyire fejre akarok állni.
A munkahelyemre sem tudtam volna bemenni a vizsgálatkérőért, mert reggel 7-fél 8-ra kellett volna a laborba érnem, ami a munkahelyemtől azért egy olyan jó 30-35 percnyire van (meg kell szakítanom az utat a labor felé menet, lekunkorodni, elmenni az irodába, majd vissza az eredeti útvonalhoz), és legfőképp: alighanem még nem jutottam volna be az épületbe, kétlem, hogy fél 7 körül már ott van a  portás.

Szóval így jártam, a nagy variálás-vacillálás közepette eleve esélyem sem volt elmenni a vérvételre. :) Majd legközelebb, vagy nem tudom. :) Majd lesz valahogy.

Mert közben pont tegnap este sikerült visszaolvasnom Hunti sztoriját, aki valami 34-es progiszinttel esett teherbe stimuból, majd progiinjekcióval jól megtámogatta a dolgot, és most szombaton született meg a kisfia (innen is sok boldogságot nekik! :)). Szóval ennyit arról, hogy alacsony progival lehetetlen teherbeesni, a mesterséges progeszteront meg nem hasznosítja a szervezet... Érdekes. :)

Ezen a progeszteron-dolgon egyébként azóta jár az agyam, hogy először jártam a doktornőnél, és ő ezt nevezte meg fő okként a lombikok sikertelenségében is. Az én korábbi 45-ös, de még 79-es progiértékeimet is alacsonynak titulálta, azt állítván, hogy csak 100-120 körül jó. Lehet, hogy igaza van, bár nekem még sosem mondta egyetlen doki sem, hogy ennyinek kellene lennie. Ugyanakkor az is igaz, hogy valójában egyetlen doki sem foglalkozott túlzottan a hormonjaim szintjével a pajzsmirigyhormonokat és a prolaktint leszámítva.
A gondom leginkább az állítása másik fele: miszerint a mesterséges progeszteron alig hasznosul a szervezetben, nem külső forrásból kell betolni a szintetikus progeszteront, hanem a test saját termelését növelni. Mármint itt konkrétan ezzel a gyógyszerben adott progi nem hasznosul résszel van problémám. Itt van akkor például rögtön Hunti esete is ugye. Elkezdte a szurit tolni, fel is szaladt a progija 200-ra. Oké, a doktornő szerint ez normális, mármint hogy a vérvétel kimutatja a vérben lévő progeszteront, akár hasznosul, akár nem. De végülis Hunti egészséges babát szült. Most vagy mégis hasznosult, amit beadott injekcióként, vagy mégsem számított alacsonynak az addigi saját maga által termelt mennyiség...
De ne mással példálózzak, hiszen én minden tankönyvi elméletet meg szoktam hazudtolni. Ha a saját esetemet nézem, még terhesség létrejötte nélkül is produkáltam arra bizonyítékot, hogy a szintetikus sárgatesthormon igenis hat a szervezetemre, igenis hasznosul. Én teljesen spontán ciklusokban maximum 14 napos luteális fázisokat tudok összehozni (ami persze nem baj, mert teljesen normális a 13-14 nap). Ehhez képest igen érdekes, hogy FET-nél, szintén spontán ciklusokban, amikor csak tüszőrepesztőt és Utrogestant vagy Crinone-t kaptam (igen Fella, nálunk is inkább Crinone-t adnak hál' istennek), akár 20-21 napig is húzódott a luteális fázisom úgy, hogy a vérvétel alapján a HCG nagy büdös nulla volt. Akkor ezt mi okozta, ha nem az a bizonyos szintetikus progeszteron? Netán a tüszőrepesztő? Nekem ez így nem áll össze, de lehet, hogy ennek is alaposabban utána kellene járnom.

Szóval vannak kételyeim ezzel az egész alacsony a progeszteron, a szintetikus meg nem ér semmit állítással is (bár ugye én lassan már semmit sem hiszek el az orvosoknak sajnos). Mindegy mindenesetre, mert most mindenképp lemaradtam a megfelelő időben való vérvételről, meglátjuk, hogy a következő ciklusban megcsináltatom-e végül.
A szerencsétlenkedés tehát folytatódik. :D
Holnap pedig jön az utolsó Gynatren!