Murphy és a hőmérő

Jaj... Én ezt már nem bírom idegekkel!: D 

Ez a hőmérőzés - progeszteron kérdéskör kezd végképp tragikomédiába fulladni, holott most kellene lassan már sínre kerülnie. A fatalista énem már nem hogy sutyorog a fülembe, hanem konkrétan röhögve szirénázik.

Ott kezdődött ugye a kálváriám ezzel az egész hőmérőzéssel meghatározott idejű ciklus eleji és végi hormonos vérvételekkel, hogy az első teljes ciklusban, miután jártam a doktornőnél, a ciklus első két napján otthon fetrengtem görcsök között, még dolgozni sem tudtam menni, majd a 3-4. nap hétvégére esett, így már nem mehettem a kórházba. Egy ciklus ugrott.
A következő ciklusban jól jött ki az első vérvételre esedékes idő, én sem voltam rosszul, így sikeresen elmentem megcsapoltatni magam (habár érdekes momentum, hogy mint egy rossz hollywoodi vígjátékban, még a természeti elemek is összeesküdtek ellenem, és március elején mínusz 7 fok és szakadó hóesés próbált eltántorítani attól, hogy a fél városon átbumlizzak ezért a vérvételért :D).
A szúratás rendben zajlott, de ekkor meg a lelettel lett gubanc, és a doktornő a kért 8 vizsgálat helyett csak háromnak kapta meg az eredményét. Mivel nem értette ennek az okát, a következő ciklusban akarta volna ismételtetni a szúrást, ám én még mindig dacoltam a végzettel, és saját hatáskörben megoldottam a gondot, és a kórházból beszereztem a teljes leletet.
Aztán abban a ciklusban a Gynatrenes oltások, a hétvégi későbbi időpontban való mérések és a szinte teljes cikluson végigvonuló torokfájásom egy olyan cikkcakkos hőgörbét eredményeztek, amiből elég nehéz lett volna kiolvasni a peteérés idejét, emiatt paráztam, hogyan egyeztetjük le a doktornővel a progeszteronos szúrás pontos napját. Végül ez a megfelelő nap a március 15-ei 4 napos hosszú hétvégére esett, és bár utána hétfőn (még ha kissé megkésve is) elmentem volna mégiscsak a kórházba, kiderült, hogy a vizsgálatkérő lapot a munkahelyemen felejtettem, így végül nem mentem a kórházba szúratni.
Így megint csak maradt volna a következő ciklus, de a pont akkor esedékes következő oltatáskor olyan káprázatos bohózat alakult ki a doktornő, Ő és énközöttem, hogy végül dühömben privátban csak elmentem méretni, és bizony a referenciatartomány alsó határán teljesítettem.

Aztán jött a mostani ciklus. Hétvégente is felkeltem időben mérni, az oltás véget ért, így nagyon bíztam a dologban. Egy darabig működött is, a hőm 36,3-36,4 körül "ingadozott", gyönyörű volt a görbém. Aztán jöttek a gikszerek.

Az első gondok a húsvéti hétvégén jelentkeztek: két napra vidékre utaztunk, és egyszerűen elfelejtettem magammal vinni a hőmérőt, bár többször is volt eszemben. Végül mégsem sikerült, így két nap kiesett a mérésből. Ez még a ciklus 6-7. napja volt, gondoltam semmi probléma, még úgyis korán vagyunk, lesz még néhány mért napom az ovuláció előtt. 
Aztán viszonylag hamar megjelent az ovulációt előjelző tojásfehérje méhnyaknyák. Ez még nem volt gond, mert néha akár 4-5 napig is tart, és így már teljesen jó lett volna az időzítés. Két nap után azonban el is múlt, bár még ez is belefért, mert néha már akár 2 nappal a tüszőrepedés előtt beszünteti magát. 
Ezután azonban jött néhány nap, amikor alvási problémáim lettek, nem is kicsik. Sokkal a mérési idő előtt felébredtem, a mérésig rengeteget forgolódtam, és melegem volt. A hőm meg is ugrott ennek köszönhetően. Másnap reggel ez megismétlődött, és a hőm még magasabbra kúszott, holott még csak a 11. ciklusnapon jártam, és mostanában inkább a 12-13. napon volt az ovulációm. De aznap reggelre már a torkom is eléggé fájt megint, így simán lehet, hogy ez, és az alvási problémák okozták. Gondoltam akkor majd a következő napon jobb lesz, szépen bezuhan az ovulációhoz. Gondoskodtam róla, hogy ne legyen melegem, de a torkom még jobban fájt, sőt, már a fülem is kissé, így a hőm tovább emelkedett. Ez volt egyébként tegnap. Éreztem azonban némi szurkáló fájdalmat is a petefészkem felől, és bizony tegnap reggelre kissé a cicik is megnőttek...
Na, akkor ma reggel meglátjuk. Hát megláttuk, az biztos. Olyan szélvihar volt fél éjszaka, hogy az elmúlt napokhoz képest is összehasonlíthatatlanul rosszabbul aludtam, és a torkom is fáj még mindig. A hőm nem emelkedett ugyan tovább, de már 36,9 felett járunk második napja. A cicik viszont egyértelműen kikerekedtek ma reggelre.
Konklúzió: én is csak sejtem, hogy mikor lehetett az ovulációm pontosan (cicik alapján 2-3 napja). A doktornő viszont többször is elmondta, hogy az ovuláció szerinte a legalacsonyabb hőjű napon van. Ez mondjuk eleve vicces, mert azok közül a napok közül, amikor mértem, a ciklus 5. napja volt a legalacsonyabb. :D A 6-7. nap kimaradt, a nyolcadikon jelent meg a tojásfehérje, majd másnapra elkezdett emelkedni a hőm, előbb kicsit, majd a következő napokban jelentősen. Vagyis csak a hő felől nézvést a doktornő alighanem a 8. napra fog szavazni. Ami elég vicces, mert az átlagos 13(-14) napos luteális fázisaimmal ez egy 21, max. 22 napos ciklust kellene, hogy eredményezzen. Nem mondom, hogy ez kizárt, elő szokott nálam fordulni, de azért elég ritkán, és már jó ideje nem volt ilyen, mostanában 25-26 naposak voltak. Vagyis a 8. nap azért kissé korainak tűnik. Egyébként is, még a 9. napon is volt tojásfehérje nyák, márpedig az ovuláció után nekem sosem szokott lenni. Tehát szerintem legkorábban a 9. napon lehetett a peteérés, de mivel a cicik másnapra még nem nőttek, és bezavart a rossz alvás, végső soron inkább a 10. napra tippelnék. Egyébként a fertilityfriend is erre szavaz.
Csak addigra a hőm már két napja emelkedésben volt. :D Ezt megbeszélni a doktornővel, hát kemény menet lesz. Holnap fogom neki átküldeni a görbémet, az ő értelmezése alapján alighanem a hétfőt fogja kijelölni vérvételre, holott szerintem a szerda lenne a megfelelő, az elmúlt ciklusokból visszaszámolva is. Vagyis jó eséllyel ha megyek vérvételre, nem a megfelelő időben kell majd mennem a doktornő utasítására, így megint nem lesz jó a mérés... Pff.... :D

De hogy némileg ti is lássátok a problémát:
http://ciklus.hu/images/diagramok/76056e6fa64abe2fcef390518058cea6_180325_180406_1522972800_.png

(A megjegyzések jelölik a torokfájást.)


Murphyke nyugodtan elmehetne nyaralni, hogy pont a peteérés idejére jöttek az alvási kínjaim, meg a torokfájásom, és ezzel jó eséllyel gyönyörűen elrejtették a peteérés jeleit és idejét. Vicces, de majd csak utólag fog kiderülni, a ciklus zárultával, hogy pontosan mikor lehetett. :D
Annyit tudtam egyedül kitalálni, hogy szerdán megyek a székletvizsgálatra laborba a mintákkal, és ha valóban hétfőre rendeli a doktornő a kórházi vérvételt, akkor szerdán kérek egy privátot is, aztán majd az értékekből talán látszik, hogy melyikünk tippelte jobban a vérvételi napot (ha nekem lesz igazam, hogy inkább szerdán kellene mérni, akkor a szerdai progeszteron magasabb lesz a hétfőinél). De még így is, a ciklus végén fog kiderülni csak, hogy mikor kellett volna mennem a vérvételre...

Na, most komolyan, egyetlen vérvétellel hogy lehet ennyi kavarodás? Mondja azt bárki, hogy ez nem tekinthető égi jelnek, és kizárt, hogy nem véletlen ez a sok közbejövés! :D

Vicces lesz a holnap esti beszélgetésem a doktornővel. Nyakamat rá, hogy megint kapok valami beszólást, még azt sem tartom kizártnak, hogy végre istenesen össze is veszünk. :)
(Édes istenem, tényleg kell az nekem, hogy ilyen viszonyom legyen a saját orvosommal? Mennyi értelme van ennek így egyáltalán?)

Hát ez van hölgyek. Lassan már hülyének érzem magam, hogy egy francos hőgörbével ennyit szerencsétlenkedek.