Tízmilliószoros nap

"A tibeti ("nagy") buddha napokat hívják 10 milliószoros napoknak, sorrendben ez az első holdhónap 15. napja, a negyedik holdhónap 15. napja, a hatodik holdhónap 4. napja és a kilencedik holdhónap 22. napja. A tibetiek évente négy ilyen napot tartanak nyilván. ...
...  A 10 milliószoros napokon minden teremtés 10 milliószoros erővel hat. Ez mind a pozitív, előremutató fejlődést segítő gondolatokra, érzelmekre, a szeretettel teljes szándékokra, az előre vivő akaratra, mind az ennek ellenkezőjét képviselő negatív, visszahúzó, fejlődésed Útját nem segítő gondolatokra, érzelmekre, megnyilvánulásokra, szándékokra és akaratra egyaránt igaz. Minden megnyilvánulásod, tetted következményei tízmilliószorosan hatnak és hatnak vissza rád."

Tegnap ilyen nap volt, idén még kettő lesz: július 31. és november 13.

Nem nagyon hiszek az ilyenekben, de muszáj leírnom, mi történt.

Egy kedves fórum-társnőm több, mint 5 évnyi küzdelem után most csinálta az első lombik protokollját. A vérvételes eredményhirdetésre kitűzött napja tegnap volt, eleve péntek 13... Egy nappal a kitűzött nap előtt a  blogjában írta, hogy ráadásul ez a nap ilyen jeles tízmilliószoros nap lesz. Be is linkelte, hogy ez mit jelent, én elolvastam, hogy ezen a napon igazából a gondolatainkkal teremthetünk, ha pozitív gondolatokat küldünk mások felé, azok felerősödnek, és kihatnak a másik emberre. Szinte valóságot teremthetünk a gondolatainkkal, akár magunknak, akár másoknak. 
Nosza, gondoltam, akkor én teremtek ennek a kedves leányzónak egy pozitív tesztet, azon ne múljon a dolog! :D Éjfél körül feküdtem le, így a jeles nap legelején megkezdtem a teremtést: erősen koncentráltam, elképzeltem, hogy jó hírt közölnek vele, szép eredményt fog kapni. Valahogy azonnal bevillant, hogy akár két babához is elegendően szép lesz ez az eredmény. Eszembe jutott, hogy ahhoz 250 körülinek kellene lennie legalább a hcg-nek, és azonnal megjelent előttem a 242-es szám. Innentől erre a 242-es számra koncentráltam, láttam egy papírra kinyomtatva, mint ahogyan sok saját egyéb hormonleletem kinéz. Reggel, amikor felébredtem, ismét koncentráltam a lányra, és a 242-es hcg-szintre. 8 óra körül, amikor kb. levehették tőle a vért, ismét nagyon gondoltam rá.

Aztán délelőtt sűrűn nézegettem a blogját és a topikunkat is, írt-e már. És egyszercsak látom a bejegyzését: "Lányok, jó hírekkel jöttem! A béta-hcg 243,2 lett , akár két baba is lehet!" Na, akkor fakadtam sírva.
Tudom, hogy az, hogy sikerült neki, már régen eldőlt akkorra, mire én elkezdtem "megteremteni" neki a jó eredményt. És a tényleges hcg szintje sem attól függöt, hogy én a 242-es számot vizualizáltam (nagyon gyengén látó vagyok, ezért lehet, hogy a második kettes előtti hármast és tizedesvesszőt nem láttam meg :D). Mégis, a hideg kirázott a dologtól. Nem akarok nagyképűsködni, meg semmit, (bár jellemző rám a rengeteg, és nagyon pontos dejavú érzés, és a jó telepatikus képességek is), de talán azért "sikerült", mert amikor olvastam erről a tízmilliószoros napról, sőt utána is egészen addig, amíg meg nem tudtam az eredményét, nem gondoltam sem magamra, sem másra, csak rá és a pozitív vérvételi eredményére. Meg sem fordult a fejemben, hogy ennek a napnak az esetleges teremtőerejét másra használjam, mint hogy neki küldjek pozitív, segítő gondolatot. És nagyon boldog vagyok, hogy bejött.


Konklúzió: ezek a dolgok működnek, ha az ember egészségesen hisz a hit és gondolat teremtő erejében. Jelzem nekem már korábban is működött ilyesmi, majd egyszer elmesélem, az is hideglelős sztori.